„Bach? Beethoven? Nekünk
jobb van: Ibrahim!”
Nelson Mandela egykor tett bátor
kijelentésével nincsen egyedül.
A dél-afrikai jazz királya 81 évvel ezelőtt született Fokváros egyik
fekete gettójában. 7 éves kora óta zongorázik, 15 évesen már hivatásos zenész.
Dollar Brand néven lett ismert.
Több hangszeren is játszik,
de elsősorban zongoristaként és zeneszerzőként tartják számon. Nagy hatással
volt rá a fokvárosi kultúra, amit aztán ötvözött az amerikai jazz-zel, a fokföldi
maláj elemekkel és a klasszikus jegyekkel. Egyedi stílusát a világi és egyházi,
hagyományos és modern utánozatatlan keveréke adja.
A 60-as években Nelson
Mandela bebörtönzésével egy időben sok más zenésszel együtt száműzetésbe
kényszerült. A Zürichben eltöltött évek hozták meg neki a világsikert (Duke
Ellington presents the Dollar Brand Trio). Ezek után még New Yorkban is élt, 1973-ban
rövid időre hazatért.
A Mannenberg nevű
szerzeménye (1974-ben adták ki) az apartheid rezsim alatt a fekete lakosság
himnuszává vált.
1976-ban szervezett egy
illegális ANC segélykoncertet, majd újból New Yorkban telepedett le. Véglegesen
csak 1990-ben tért haza, Mandela hívására. Ekkora már bejárta a fél világot
koncertjeivel. A mai napig Dél-Afrika és New York között ingázik, korát
meghazudtolva rendkívül aktív, gondoskodik az utánpótlásról és fáradhatatlanul zenél.
Évente koncertezik sok más
világvároson kívül szülővárosában, Fokvárosban is, ha tudjuk, nem mulasztjuk el
a találkozást vele. Hallottuk már többször a Cape Town International Convention
Centre előadótermében, 2013-ban az amerikai zenekarával – Ekaya (jelentése:
szülőföld, szülőváros) a Baxter Színház színpadján.
A mostani, legutóbbi szóló produkcióját
a kék ég és öreg tölgyfák alatt, a hangulatos Wynberg parkjában láthattuk.
Reméljük még sokáig zenél
nekünk.
