Dél-Afrikában a
bunny chow a tipikus ’street food’,éppúgy mint például nálunk többek között a lángos,
Ausztriában a leberkase, Közel-Keleten a shawarma, vagy falafel, a görögöknél a
gyros és így tovább.
Az étel Durbanből
származik az indiai bevándorlóktól (itt a legnagyobb az indiai populáció), de
idővel más etnikai csoportok kedvencévé is vált.
Egy indiai curry ételről van
szó, ami lehet zöldséges, csirkés, marhából, vagy birkából készült, a lényeg,
hogy egy kibelezett negyed, fél, vagy ritkán egész kenyérben tálalják, attól
függően, ki mennyire éhes. (Fel nem szeletelt szendvicskenyérről van szó).
Az étel gyorsan
elkészíthető, könnyen szállítható és evőeszköz nélkül kézzel fogyasztható,
minthogy a kenyér szolgál a mártogatáshoz.
A bunny chow
pontos eredetét mítosz és legenda övezi, számos elképzelés létezik.
Egyesek szerint a
Royal Durban Golf Club caddy-jei (labdaszedő, golfütőket vivő fiú) curry
ebédjüket – akkoriban műanyag tárolóedények hiányában – ilyen formában kapták
és fogyasztották.
A bunny elnevezést
egyesek a ’banias’ szóból származtatják, ami egykoron a durbani Grey Street
egyik indiai kereskedő kasztjának az elnevezése. Megint mások úgy tartják, hogy
az indiai munkások a cukornádültetvényekre vitték ilyen formán a curryjüket.
Az étel az apartheid
idején lett igazán népszerű, amikor a nem fehér bőrű lakosság nem léphetett be
a csak fehéreknek kijelölt éttermekbe, illetve azoknak akik nem is engedhették
meg maguknak. Így ezzel a zseniális take-away csomagolással tették mindenki
számára elérhetővé ezt az olcsó finomságot. A lokál szörfösök számára is
praktikusnak bizonyult a bunny chow, hiszen tápláló és gyorsan elfogyasztható
fogás két hullámszörfözés között, általuk lett igazán elterjedt a fehérek
közösségében is.
1/4 bunny chow samballal (répa, hagyma, chilli saláta) Durban utcáján |
1/2 bunny chow a fokvárosi Eastern Food Bazarban |