Muizenberg

Fokvárostól nem messze az Indiai-óceán partján fekszik Muizenberg. A hely neve a Mausenberg szóból származik, amit talán egérhegynek fordíthatunk.:-) A várost hegyláncolat övezi, ami a Tábla-hegy nyúlványa és szabad szemmel is látható, hogy egészen a Jóreménységig húzódik, ami nincs is innen olyan messze.

Szörf oktatás a strandon

A hely azonban nem az egerekről híres, sokkal inkább a strandjáról. Közel s távol ez a legkedveltebb szörfös strand. Aki már valaha belelapozott egy dél-afrikai útikalauzba, biztos emlékszik a strandon sorakozó jópofa színes házikókra, ami itt lelhető fel. A kis bungik amúgy bérelhető öltöző/strandkabinok. 

A víz errefelé sokkal melegebb, mint a Tábla-öbölben, ahol a 14 fokban edzett szörfösök itt gyakran neoprén ruha nélkül merészkednek be. A hullámok minősége azonban az igazi csalogató, amelyek a legtöbbször szépen törnek, könnyen meglovagolhatók. Fent a hegyről, a Boy’s Drive-ról, gyönyörű látványt nyújt a hosszú partszakasz, tiszta időben az egész False-Bay látható.

A parttól nem messze, nagyjából 5 km-re található a Seal Island, egy parányi sziget, jelentős fóka populációval, ami köztudottan a cápák egyik kedvenc csemegéje. A National Geographic készített is itt egy filmet a nagy fehér cápákról, mégpedig arról a fajtáról, ami jellegzetesen csak ezen a környéken ugrál ki a vízből. Ezzel igazából csak azt akartam érzékeltetni, hogy cápák igenis vannak errefelé, ez azonban nem veszi kedvét nekünk, szörfösöknek, fürdőzőknek. A helyiek elfogadják és tisztában vannak vele, hogy a cápa alapjában véve nem emberre vadászik (esetleg csak néha megkóstolja:-).

 A fürdőzők védelmére létrehoztak egy hálózatot a környező strandokon. Shark Spotters a nevük, a hegyről próbálják figyelemmel kísérni a cápák mozgását (ezt leginkább az árnyékok alapján tudják) és tartják a kapcsolatot a parti kollégákkal, akik zászlókkal és szirénával riadóztatnak. 

Micsoda foglalkozás! Egész nap a hegy tetején ücsörögni és a vizet kémlelni cápák után!

A színes zászlók különböző jelentéssel bírnak. Ha a fehér van fent, akkor a szirénákat is megszólaltatják, mert az azt jelenti, hogy cápát láttak a környéken, hogy milyen messze a parttól azt nem lehet tudni, mégis elég hátborzongató élmény, feláll az ember hátán a szőr. Ilyenkor csak azon imádkozom a vízből sprintelve, hogy most az egyszer ne essek bele...

Ha a fehér zászlót a pirosra cserélik, a többség már visszamerészkedik a vízbe, ez azt jelenti, hogy nemrég még cápa volt a környéken... Amennyiben a zöld van fent, akkor szabad a pálya, nincs vész. Véleményem szerint a fekete színű a legrosszabb, az ugyanis azt jelzi, hogy rosszak a látási viszonyok, tehát lehet, hogy van kint valami, de lehet, hogy nincs...:-)

Vannak azonban kellemesebb látogatók is a vízben. Múltkoriban egy egész delfin csapattal lovagoltuk meg együtt a hullámokat, felemelő élmény volt!

Zászlók jelentései, alul az utolsó cápa észlelés dátuma

Bunny chow

Dél-Afrikában a bunny chow a tipikus ’street food’,éppúgy mint például nálunk többek között a lángos, Ausztriában a leberkase, Közel-Keleten a shawarma, vagy falafel, a görögöknél a gyros és így tovább.

Az étel Durbanből származik az indiai bevándorlóktól (itt a legnagyobb az indiai populáció), de idővel más etnikai csoportok kedvencévé is vált. 

Egy indiai curry ételről van szó, ami lehet zöldséges, csirkés, marhából, vagy birkából készült, a lényeg, hogy egy kibelezett negyed, fél, vagy ritkán egész kenyérben tálalják, attól függően, ki mennyire éhes. (Fel nem szeletelt szendvicskenyérről van szó).

Az étel gyorsan elkészíthető, könnyen szállítható és evőeszköz nélkül kézzel fogyasztható, minthogy a kenyér szolgál a mártogatáshoz.

A bunny chow pontos eredetét mítosz és legenda övezi, számos elképzelés létezik.

Egyesek szerint a Royal Durban Golf Club caddy-jei (labdaszedő, golfütőket vivő fiú) curry ebédjüket – akkoriban műanyag tárolóedények hiányában – ilyen formában kapták és fogyasztották.

A bunny elnevezést egyesek a ’banias’ szóból származtatják, ami egykoron a durbani Grey Street egyik indiai kereskedő kasztjának az elnevezése. Megint mások úgy tartják, hogy az indiai munkások a cukornádültetvényekre vitték ilyen formán a curryjüket.

Az étel az apartheid idején lett igazán népszerű, amikor a nem fehér bőrű lakosság nem léphetett be a csak fehéreknek kijelölt éttermekbe, illetve azoknak akik nem is engedhették meg maguknak. Így ezzel a zseniális take-away csomagolással tették mindenki számára elérhetővé ezt az olcsó finomságot. A lokál szörfösök számára is praktikusnak bizonyult a bunny chow, hiszen tápláló és gyorsan elfogyasztható fogás két hullámszörfözés között, általuk lett igazán elterjedt a fehérek közösségében is.

1/4 bunny chow samballal (répa, hagyma, chilli saláta) Durban utcáján

1/2 bunny chow a fokvárosi Eastern Food Bazarban

Esküvő a tenger partján

A rendhagyó esküvő Melkbosstrandon került megrendezésre, egész pontosan 2012.12.12-én 12 órakor, sőt figyeltem, úgy alakult, hogy az „Igen” 12 perckor hangzott el!

Ennyire egyedi és kötöttségektől mentes esküvőről még csak nem is hallottam. Német Dél-Afrika bolond barátaink pár nappal korábban úgy gondolták, hogy most jött el az idő, a nap is süt és kérdezték hogy ráérnénk-e a fenti időpontban. 

"IGEEEN!"

Az ifjú páron kívül nyolcan + az anyakönyvvezető vettünk részt az eseményen. Külön kérésre a Facebookra nem szabad fotókat feltenni, mert otthon a szülők és család még mit sem tud az eseményről.

A ceremónia serc-perc alatt lezajlott, úgy hogy felesleges volt az aggodalmam, hogy elfelejtettem magam napkrémmel bekenni!

Minden spontán alakult, nem volt igazi menyasszonyi ruha, a vőlegény papucsban, a menyasszony mezítláb mondta ki az igent, igazi gyűrűt is csak otthon fognak vásárolni, most a szimbólum kedvéért egy ajándékboltban szereztek be egyet-egyet.

A helyszínnek viszont jobbat nem is lehetett volna választani, amúgy is ez a pár kedvenc szörfös strandja. A nap szikrázóan sütött, 30 fok felett lehetett a hőmérséklet, de szerencsére fújdogált a szél. A fotón nem látszik annyira, de óriási 3 méteres hullámok csapdostak.

Az ünneplés a parton lévő Café Orca étteremben folytatódott. Az anyakönyv is itt lett bejegyezve (azt hiszem ez az egyetlen szabály, amit be kell tartani, hogy nem lehet szabad ég alatt kitölteni). A házasság otthon egyszerűen honosítható.

Az étel fenséges volt, sajnos a fényviszonyok miatt nem sikerült jó fotókat készíteni. A legtöbben tuna steaket ettünk, de volt még mindenféle finom hal (pl. kingklip, sole, yellowtail, dorado) és tenger gyümölcse a választékban.

Repülés Cape Agulhasba

Cessna ZS-KGD

Dél-afrikai barátunk hobbija a repülés. A nemrég szert tett Cessnáját velünk avatta fel. Ugyan vett pár privát órát előtte és a gép kistestvérével már évek óta repked, azért úgy tűnt, izzadt a tenyere... és a miénk is egy kicsit...:-)

A kirándulás napját megelőzően kialakult egy kis vita, mi is legyen az úti cél. Mivel ez egy nagyobb (amúgy 6 személyes) és sokkal gyorsabb (300 km/óra sebességre képes) gép, így minden hamar elérhető és nem érdemes csak a környéken körözni. Mondjuk könnyen bevállalható egy kiruccanás akár Namíbiába is!

Végül is Cape Agulhas mellett döntöttünk, ami az afrikai kontinens legdélebbi pontja, ahol az Atlanti- és Indiai-óceán összefolyik. Sokan úgy tudják ez a Jóreménység-fok, pedig ez tévedés, igazából Cape Agulhas még lejjebb van!

Stellenbosh szőlői

Hegyvonulatok, víztározó

Bálnák

A Fokváros külterületén található Fisantekraal repülőtérről szálltunk fel. A repülőtér elnevezés egy kicsit túlzás, egy bozótos közepe meg van ritkítva kifutópályának.

A kocsival 3 órás utat laza háromnegyed óra alatt tettük meg. Először Stellenbosh szőlői felett húztunk el, majd hegyvonulatokat hagytunk magunk mögött. Hermanusnál elértük az óceánt, a magasból kiszúrtunk pár úszkáló bálnát, még kicsinyeket is lehetett látni! A pilótánk teljesen lázba jött és zuhanórepüléssel meg is közelítettük őket, kis híjján sikongatásba törtem ki, hirtelen nem tudtam hol van fent és lent.

Ami még elég izgalmas volt az út során, hogy a pilóta fülhallgatója nem működött rendesen, valószínű a csatlakozásnál voltak gondok mert a miénkkel se hallott sokat. Úgyhogy a központ utasításait, információit nekünk kellett tolmácsolni felé.

Mindent összevetve gyönyörű helyeken jártunk, sikeres volt a landolás is, a kerekeket se felejtettük el leengedni!:-)

Bobotie

Az idei szezon blogírását egy dél-afrikai specialitással kezdem, a bobotie-val.

Az étel a maláj kultúrával érkezett az országba a 17. században. A neve egy currys darált húsos, gyümölcsös fogást takar, a tetején tejes-tojásos réteggel.

Igazán nagyon finom a curry fűszerezés a gyümölcsös jegyekkel, az elkészítése pedig gyorsan megvan.

Bobotie - egy főre

Bobotie - négy főre

Íme az eredeti recept és alul a fordítása:

 

Hozzávalók (4 főre):

-          50 dkg darált hús (fele disznó, fele marha)

-          1 ek. olaj

-          1 fej hagyma

-          1 ek. barack lekvár

-          1 ek. chutney

-          1 ek. ecet

-          2 szelet fehér kenyér

-          1 tk. turmeric

-          1 ek. curry por

-          1 tk. só

-          ¼ tk. fekete bors

-          1 ek. mazsola

-          2-3 ek. víz

Tetejére:

-          2 egész tojás

-          2,5 dl tej

-          só, bors

-          2-3 babérlevél

1. Megpirítom az olajon a hagymát, hozzákeverem a lekvárt, chutneyt, a fűszereket, valamint a húst.
2. A beáztatott kenyeret kicsavarom és az ecettel és mazsolával a húshoz keverem, majd egy beolajozott tűzálló tálba öntöm és hagyom hűlni.
3. Felverem a tojásokat a tejjel és fűszerekkel, majd ráöntöm a húsos masszára, a babérleveleket a tetejére helyezem.
4. 170 fokon kb. 1 órán át sütöm fedés nélkül, míg aranybarna nem lesz a teteje.

SUP Downwind Race

Hogy ez meg mi a csoda lehet, gondoljátok? Lássuk sorra!

A SUP egy rövidítés, amely a stand up paddle-ből ered. És hogy mi a stand up paddle? Aki még nem tudná, ez a legújabb vízi sport trend: állva evezést jelent egy erre való, speciális szörf deszkán. Ez most a leggyorsabban terjedő vízi sport a világban, köszönhető annak, hogy mindenki meg tudja tanulni serc perc alatt és ráadásul nagyon élvezetes is! Lehet űzni tavakon, folyókon, de tengeren hullámokat is meg lehet lovagolni vele. Az első világbajnokságot nemrég rendezték meg Peruban, ahol különböző versenyszámokban lehetett indulni: hullámlovaglás, maraton, race...

A sport úgy 5-6 éve kezdte meghódítani Dél-Afrikát, a deszkán álló és evező emberek látványa a vízen először nagyon szokatlan és furcsa volt a szörfözők és kite-ozók között, de mára már mindenki tudja, hogy ez egy külön sportág és egyre többen állnak fel a deszkára és sokan nem is nagyon akarnak leszállni róla.:-)

Otthon a Balatonon tavaly óta a tihanyi SUP Centerben is ki lehet próbálni ezt a sportot, mely remek fitness edzésnek is.

Itt a hullámok meglovagolása egy teljesen más kategória. Sikerélményre szert tenni viszont lényegesen gyorsabban lehet, mint a hullám szörfözéssel, hiszen a deszkák sokkal stabilabbak és az evező is segít a haladásban és egyensúlyozásban.

A Stand Up Paddle Downwind Race szerdánként késő délután zajlik, feltéve ha fúj az errefelé tipikus, erős dél-keleti szél, amiből végül is nincs híján a nyári szezon. A verseny a Tábla-öbölben, a  Milnerton városnegyed világító tornyától indul és hátszélben kell evezni Big Bay-be. A táv kb. 5 km, az öböl közepén nagyjából 15 km távolságra haladnak a résztvevők a parttól. Ugyan a szél erősen tolja őket hátulról a cél felé, a hullámokkal való küzdelem a legfittebbeket is igencsak próba elé állítja. Akinek nincs saját felszerelése, a helyszínen a szponzoroktól kaphat egyet.

A legbátrabbak a 4-5 méteres hullámokban

Squash

Félreértés ne essék, ebben a bejegyzésben most nem a fallabdázásról lesz szó, hanem a tökökről (a squash jelentheti a tök félék gyűjtőnevét is).

Nagyon sokféle tökfajta lelhető fel errefelé, jó párral még nem találkoztam otthon, csak itt.

A kedvencem az  itteni sütőtök, a Butternut squash fajta, ami egész évben terem és ezt eszi boldog és boldogtalan.

Sokféleképpen készítik, leggyakrabban mégis köretként eszik. Nincs olyan dél-afrikai konyha, vagy étterem, ahol húsok (steak, csirke, bárány), sőt halak mellé ne kínálna párolt, vagy grillezett sütőtökből készült pürét, a preferált köreten kívül.

A sütőtök püré általában tejszínes spenóttal érkezik együtt és valóban jól illik a húsokhoz és halakhoz.

A butternut nem annyira édes, mint az otthoni sonkatök, de amúgy megtévesztésig hasonló hozzá.

Az említett köreten kívül az én kedvencem ez a krémleves, ami alapjában véve a répától és töktől édeskés, a friss gyömbértől viszont enyhén csípős, fűszeres. A tejföl kellemesen harmonizál az ízekkel és most először tépkedtem a leves tetejére pár szál rukkola saláta levelet, ami a csípős borsos ízével jól illett a fűszerekhez és az édes jelleghez.

Az előző bejegyzésben közzétett chiabattával fogyasztva ez egy remek fogás!

Sütőtök krémleves, ahogy én készítem:

Hozzávalók:

-          1 nagy fej vöröshagyma

-          3 gerezd fokhagyma

-          1 evőkanálnyi reszelt gyömbér

-          ½ kg sütőtök (hámozva, kockára vágva)

-          2 db krumpli

-          1 kisebb répa (ha nagyon édes a tök húsa, akkor elhagyható)

-          4 dl víz

-          ½ narancs leve

-          1 csapott teáskanál só

-          ½ teáskanál őrölt szerecsendió

-          őrölt bors, ízlés szerint

-          1 kis doboz 20 %-os tejföl

-          friss koriander, vagy petrezselyem zöld

-          rukkola saláta (opcionális)

1. A hagymát kevés olajon megpirítjuk, majd rádobjuk a fokhagymát és gyömbért és 1 percig tovább pirítjuk.
2. Hozzákeverjük a felkockázott zöldségeket, ráöntjük a narancslevet és vizet, majd fűszerezzük.
3. Félig lefedve közepes lángon puhára pároljuk, ha elfőne a víz, pótoljuk.
4. Botmixerrel pürésítjük, tejföllel, tépkedett rukkola levelekkel, koriander, vagy petrezselyem zölddel tálaljuk.