SUP Downwind Race

Hogy ez meg mi a csoda lehet, gondoljátok? Lássuk sorra!

A SUP egy rövidítés, amely a stand up paddle-ből ered. És hogy mi a stand up paddle? Aki még nem tudná, ez a legújabb vízi sport trend: állva evezést jelent egy erre való, speciális szörf deszkán. Ez most a leggyorsabban terjedő vízi sport a világban, köszönhető annak, hogy mindenki meg tudja tanulni serc perc alatt és ráadásul nagyon élvezetes is! Lehet űzni tavakon, folyókon, de tengeren hullámokat is meg lehet lovagolni vele. Az első világbajnokságot nemrég rendezték meg Peruban, ahol különböző versenyszámokban lehetett indulni: hullámlovaglás, maraton, race...

A sport úgy 5-6 éve kezdte meghódítani Dél-Afrikát, a deszkán álló és evező emberek látványa a vízen először nagyon szokatlan és furcsa volt a szörfözők és kite-ozók között, de mára már mindenki tudja, hogy ez egy külön sportág és egyre többen állnak fel a deszkára és sokan nem is nagyon akarnak leszállni róla.:-)

Otthon a Balatonon tavaly óta a tihanyi SUP Centerben is ki lehet próbálni ezt a sportot, mely remek fitness edzésnek is.

Itt a hullámok meglovagolása egy teljesen más kategória. Sikerélményre szert tenni viszont lényegesen gyorsabban lehet, mint a hullám szörfözéssel, hiszen a deszkák sokkal stabilabbak és az evező is segít a haladásban és egyensúlyozásban.

A Stand Up Paddle Downwind Race szerdánként késő délután zajlik, feltéve ha fúj az errefelé tipikus, erős dél-keleti szél, amiből végül is nincs híján a nyári szezon. A verseny a Tábla-öbölben, a  Milnerton városnegyed világító tornyától indul és hátszélben kell evezni Big Bay-be. A táv kb. 5 km, az öböl közepén nagyjából 15 km távolságra haladnak a résztvevők a parttól. Ugyan a szél erősen tolja őket hátulról a cél felé, a hullámokkal való küzdelem a legfittebbeket is igencsak próba elé állítja. Akinek nincs saját felszerelése, a helyszínen a szponzoroktól kaphat egyet.

A legbátrabbak a 4-5 méteres hullámokban

Squash

Félreértés ne essék, ebben a bejegyzésben most nem a fallabdázásról lesz szó, hanem a tökökről (a squash jelentheti a tök félék gyűjtőnevét is).

Nagyon sokféle tökfajta lelhető fel errefelé, jó párral még nem találkoztam otthon, csak itt.

A kedvencem az  itteni sütőtök, a Butternut squash fajta, ami egész évben terem és ezt eszi boldog és boldogtalan.

Sokféleképpen készítik, leggyakrabban mégis köretként eszik. Nincs olyan dél-afrikai konyha, vagy étterem, ahol húsok (steak, csirke, bárány), sőt halak mellé ne kínálna párolt, vagy grillezett sütőtökből készült pürét, a preferált köreten kívül.

A sütőtök püré általában tejszínes spenóttal érkezik együtt és valóban jól illik a húsokhoz és halakhoz.

A butternut nem annyira édes, mint az otthoni sonkatök, de amúgy megtévesztésig hasonló hozzá.

Az említett köreten kívül az én kedvencem ez a krémleves, ami alapjában véve a répától és töktől édeskés, a friss gyömbértől viszont enyhén csípős, fűszeres. A tejföl kellemesen harmonizál az ízekkel és most először tépkedtem a leves tetejére pár szál rukkola saláta levelet, ami a csípős borsos ízével jól illett a fűszerekhez és az édes jelleghez.

Az előző bejegyzésben közzétett chiabattával fogyasztva ez egy remek fogás!

Sütőtök krémleves, ahogy én készítem:

Hozzávalók:

-          1 nagy fej vöröshagyma

-          3 gerezd fokhagyma

-          1 evőkanálnyi reszelt gyömbér

-          ½ kg sütőtök (hámozva, kockára vágva)

-          2 db krumpli

-          1 kisebb répa (ha nagyon édes a tök húsa, akkor elhagyható)

-          4 dl víz

-          ½ narancs leve

-          1 csapott teáskanál só

-          ½ teáskanál őrölt szerecsendió

-          őrölt bors, ízlés szerint

-          1 kis doboz 20 %-os tejföl

-          friss koriander, vagy petrezselyem zöld

-          rukkola saláta (opcionális)

1. A hagymát kevés olajon megpirítjuk, majd rádobjuk a fokhagymát és gyömbért és 1 percig tovább pirítjuk.
2. Hozzákeverjük a felkockázott zöldségeket, ráöntjük a narancslevet és vizet, majd fűszerezzük.
3. Félig lefedve közepes lángon puhára pároljuk, ha elfőne a víz, pótoljuk.
4. Botmixerrel pürésítjük, tejföllel, tépkedett rukkola levelekkel, koriander, vagy petrezselyem zölddel tálaljuk.

Cape Argus Cycle Tour

Minden év március második vasárnapján rendezik meg Fokvárosban a világ legnagyobb amatőr bicikli versenyét. A rendezvény a Cape Argus Pick n Pay Cycle Tour névre hallgat a szponzoroknak köszönhetően. (Cape Argus egy napilap neve, Pick n Pay pedig egy szupermarket hálózaté).

A 110 km hosszú táv a belvárosból indul és a Fok-félsziget körül vezet. Egyes részek, mint például a lélegzet elállítóan szép Chapman’s Peak Drive, vagy a Boy’s Drive erőt próbáló, meredek szakaszok.

A versenyen rengeteg a résztvevő, a mostanin is megközelítette a 35.000 főt. A dél-afrikaiak számára ez egy olyan esemény, vagy megmérettetés, mint mondjuk nálunk a Kékszalag vitorlás verseny, vagy a muzulmánok zarándoklata Mekkába. Egész egyszerűen legalább egyszer az életben részt kell venni rajta!

Nem elhanyagolható a nemzetközi részvétel aránya sem, sőt ismert profik is megtisztelik olykor a versenyt részvételükkel, mint például tavaly Lance Armstrong.

A race rendkívül jól szervezett, nincsenek fennakadások útközben és várakozások sincsenek a startvonal előtt. Pedig ennyi embert, főleg amatőrt irányítani igényel némi felkészülést. A startvonal elé a biciklistákat korcsoport, nem, nemzetiség és korábbi eredmények alapján állítják fel. Az időt egy chip segítségével tudják mérni.

Az egyedüli rizikó tényező az időjárás, legfőképpen a szél. Fokvárosban márciusban is gyakori az erős dél-keleti szél, ami megnehezítheti, sőt veszélyeztetheti a túrát. A 2009-es év emlékezetes marad, a 120 km/órás lökések majdhogynem lesöpörték a résztvevőket a szerpentines szakaszokról, sőt az indulásnál is alig tudták tartani az emberek a kerékpárjukat.

Az idei túra ugyan szélmentes volt, de ezúttal a 30 fokos hőség is nagy kihívásnak bizonyult.

Chapman's Peak Drive, szemben Hout Bay öböl

Indiai mangós csirke curry

A következő recept ugyan nem kimondottan dél-afrikai, de mégis innen való, minthogy az országban nagy az indiai populáció, ami nagy hatással van a dél-afrikai konyhára is.

Az indiai ízekkel és fűszerekkel isten igazából itt ismerkedtem meg először. A fűszerek beszerzése Fokvárosban nem okoz problémát, a supermarketekben polcok hosszú sora kínálja a legkülönfélébbeket is. Durban városban pedig, ahol még inkább számottevő az indiai lakosság aránya, szinte megszédül az ember az indiai fűszer piacokon a látványtól és illattól egyaránt.

Ez a recept volt az legelső indiai kísérletezésem, ami nagyon is bevált és mivel itt éppen javában mangó szezon dúl, ma estére ismét elkészítettem. Mangó hiányában savanykás almával is készülhet, úgy is finom, de nem annyira különleges!

Hozzávalók:

-          60 dkg csirkemell filé

-          2 db nagy fej vöröshagyma

-          2 teáskanálnyi reszelt gyömbér

-          2 teáskanálnyi reszelt fokhagyma

-          2 tk. őrölt koriander

-          ½ tk. turmeric (kurkuma)

-          chilli por és friss chilli ízlés szerint

-          1 tk. só

-          2 db paradicsom

-          1 db mangó (1-2 db alma)

-          1-2 dl víz

-          friss koriander zöld

1. Szeljük fel falatokra a csirkét és keverjük össze a fűszerekkel és a mangó szeletekkel. (Az én mangóm jókora 60 dkg-os volt, csak a felét használtam fel.)
2. Hevítsünk kevés olajat és dobjuk rá a szeletekre (karikára) vágott hagymát. Pirítsuk míg aranybarna színt nem kap. Ne kevergessük a szokásos őrült módon, csak olykor-olykor és azt is óvatosan, így nem törik meg a hagyma íze és szép színt kap!
3. Kapcsoljunk kis fokozatra és pirítsuk a gyömbért és fokhagymát a hagymán kb. 1 percig.
4. Kapcsoljunk ismét nagyobb fokozatra és most pirítsuk pár percig a csirkét is a hagymán. A hús így kap egy kis színt, a pirult fűszerek pedig markánsabb ízt adnak az ételnek.
5. Dobjuk a húsra a hámozott, negyedekre vágott paradicsomot, majd öntsük fel a vízzel. A vizet óvatosan adagoljuk, könnyen túl hígra sikeredhet a curry, hiszen a paradicsom és mangó/alma is levet eresztenek! Hogy mennyire legyen sűrű ez a curry, ízlés kérdése. Én a pörköltnél kicsit hígabban szeretem.
6. Közepes fokozaton, fedő nélkül rotyogtassuk, míg a csirke meg nem puhul és a felesleges folyadék el nem párolódik (kb. 20 perc).
7. Friss korianderrel szórjuk meg a tetejét és párolt rizzsel (basmatival az igazi) tálaljuk!

Ha már a mangónál tartunk, nemrég elkészítettem Select food mangó tortáját, ami nagyon finom és csak ajánlani tudom. Ha valakinek még van jó mangós receptje, ossza meg velem, szívesen venném! 

Hermanus

Fokvárostól alig másfél órányira fekvő Hermanust elsősorban a bálnák tették híressé.

A legtöbb bálnát, elsősorban a ’Southern Right Whales’ fajtából június és november között láthatunk a város öblében. Ilyenkor szinte nyüzsögnek és ugrálnak a partközelben, állítólag óriási látványosság. Sajnos ebben még nem volt részem, mivel ilyenkor még nem vagyunk itt Dél-Afrikában. Novemberben viszont már többször is volt szerencsém látni egy-egy példányt, bár egy kicsit távolról, de így is nagy élmény volt! Legutóbb múlt héten kirándultunk arra felé és akkor is láttam egyet a partról, ami nagy szerencse, mert pont akkor és oda néztem, ahol felbukkant és lemerült, utána hiába pásztáztam a vizet, már nem volt sehol.

Bálnák ide, vagy oda, a tengerpart mentén vezető út Hermanusba egyszerűen lélegzet elállítóan gyönyörű, már csak ezért is érdemes errefelé venni az irányt!

Hermanus egyébként nagyon hangulatos kis város, közvetlenül az Indiai-óceán mellett fekszik egy öbölben, a partja meredek sziklás, hegyek körbe-körbe. 1992-ben egy helyi lakos kitalálta, hogy ő lesz a bálna kikiáltó, a napját a parton tölti és mihelyst valahol felbukkan a láthatáron egy bálna, megfújja a tengeri hínárból készített kürtjét, jelezve az érkezését. A kezdeményezés nagy sikert aratott, idővel ezzel egy hagyomány teremtődött. Hermanus a bálnáival a média figyelmébe került és felkapott turista célponttá vált. 

Utóbbi hermanusi kirándulásunkat összekötöttük a közelben élő barátaink látogatásával. Newton-Johnsonék mindentől távol a semmi szívében, inkább csak terepjáróval megközelíthető hegyoldalon építkeztek egy fynbos (tipikus dél-afrikai vegetáció) mező kellős közepén, kilátással az óceánra, a saját szőlőültetvényre és farmjukra. A farmerkedés mellett borászattal keresik a kenyerüket, a családi vállalkozás immár apáról fiaira és családjaira szállt.

Kilátás a ház teraszáról

Szőlőültetvény a völgyben

Kilátás és a fynbos növényzet

A farmon

A borok kiemelkedő minőségűek, nemcsak itt Dél-Afrikában ismertek, exportálnak belőle szerte a világba is jócskán. A szüret, sőt egyes borok palackozása éppen ottjártunkkor zajlott.

 

Az alábbi képen látható ropogós chiabattát a házigazda sütötte. Az elkészítés nagyon egyszerű és a kenyér nagyon finom, így a receptet közzé is teszem!

Hozzávalók:

-          4 csésze liszt (ebből 1 barna liszt)

-          2 csésze víz

-          2 evőkanál olívaolaj

-          1 ml (fél kávéskanálnyi) szárított élesztő

-          2 teáskanál só

Keverjük össze egy tálban a lisztet, sót, élesztőt, majd adjuk hozzá az olajat és vizet, egy kanállal elegyítsük, míg ragadós masszát nem kapunk. Öntsük körbe egy kevés olajjal, fóliával lefedjük és egy éjszakát szobahőmérsékleten pihenni hagyjuk (kb. 12 órán át).

Másnap egy lisztezett sütőlapon kenyér alakúra formázzuk (csinálhatunk 2 db-ot is akár belőle) és 230 fokon nagyjából fél óra alatt megsütjük.

Élesztőből nem kell több bele a megadott mennyiségnél, a házigazda állítása szerint a túl sok élesztőtől nem fog úgy feljönni a tészta!

Paarl

A Fokvárostól 40 km-re északkeletre óriás hegyekkel körülvett völgyben fekvő Paarl egy kedvelt kirándulási célpont. A város Dél-Afrika harmadik legrégebbi városa, a különböző nemzetiségű telepeseknek, a sokfelől behurcolt rabszolgáknak köszönhetően gazdag történelemmel rendelkezik. A sokszínűsége az épületek stílusán még mindig meglátszik, sokfelé láthatóak többek között a fokföldi holland jegyek.

A világ második legnagyobb felszíni gránit tömbje/sziklája a település határán található, ami össze is kapcsolódik a város nevével. Az első fehér ember, Abraham Gabbema, amikor 1657-ben a völgyet elérte, pillantása a gránit kúpra esett, ami a reggeli harmattól csillogott, mint egy gyöngy. Paarl elnevezés ekképp a holland Perel (gyöngy) szóból ered. A  Paarl Hegyet 1963-től nemzeti értékké nyilvánították. Az óriás szikla (Paarl Rock) ma a hegymászók Mekkája.

Paarl természeti értéke továbbá a bortermelő mivoltából is adódik. Jobbnál jobb borokat készítenek erre, amit a különböző borászatoknál egy-egy ősrégi tölgyfa árnyékában meg is kóstolhatunk. A présházak viselik az eredeti építészeti elemeket, sok helyütt étterem is tartozik a farmokhoz. A gondosan ápolt kertkben, lugasokban, a hegyekkel körülvéve mondanom sem kell, hogy milyen kellemes egy könnyű ebéd! A leghíresebbek közé tartoznak: Nederburg, Backsberg, Simonsvlei, Landskroon, Avondale, Fairview, Boland.

Az afrikaans nyelv (régebbi nevén búr, vagy fokföldi holland nyelv) eredete a 17-18. századra tehető, a Dél-Afrikába kivándorolt németalföldi búrok holland nyelvjárásaiból, a német, francia és fríz telepesek és az afrikai bennszülöttek nyelveinek elemeiből alakult ki.

Paarl az afrikansz nyelv fejlődésében nagy szerepet játszott. 1875-ben itt sikerült kivívni, hogy írott nyelvként elismerjék, itt adták ki az első afrikaans nyelvű újságot is.

Nem hiába állították fel éppen itt a Paarl Hegyen az Afrikai Nyelvek Emlékművét.

Az emlékművet 1975-ben avatták fel annak emlékére, hogy az afrikaans nyelv hivatalossá vált Dél-Afrikában.

A látszólag egyszerű mégis impozáns oszlop csoport konvex és konkáv elemek keveréke, a különböző nyelvek és kultúrák afrikaansra gyakorolt hatását, valamint Dél-Afrika politikai fejlődését szimbolizálják:

Mégpedig az európai örökséget, az afrikai hatást, a hidat Európa és Afrika között, az afrikaans nyelvet magát, a köztársaság kikiáltását, valamint a maláj nyelvet és kultúrát.

Piac a régi keksz gyárnál

Az Old Biscuit Mill, azaz a hajdani keksz gyár területén, illetve épületében szombatonként 9 és 14 óra között piac zajlik.

A vásár helyszínéül nem is találhattak volna jobb és hangulatosabb helyet. Az épület Woodstock városrészben található, ami önmagában is megérne egy posztot. A pár éve még eléggé lepukkadt és hírhedt negyed az elmúlt időkben felkapott lett, egyre több művész nyit errefelé galériát, műhelyet, gomba mód szaporodnak a kisebb hangulatos kávézók és éttermek, az ipari csarnokok, bemutató termek között a réges régi omladozó házikókat sorra újítják fel. Az ingatlanok ára megugrott, azt hiszem, aki most ott beruház valamibe, tíz év múlva nagyon jól fog járni.

A vásár nemcsak a turisták, hanem a helyiek egyik kedvenc hétvégi programja is. Itt nemcsak vásárolni, hanem helyben enni-inni is lehet, sőt kell, csuda jó, minőségi, ahogy itt divatos mondani „organic”, azaz öko, bió, házilag készült ételeket.

Van itt kemencében sült kenyér, gyümölcsök, zöldségek, sajtok, sonkák, pástétomok, halak, különleges szendvicsek, piték, sütik, csokoládék, fűszerek, lekvárok, sör különlegességek, borok, kávék, friss turmix italok. Helyben készülnek az olasz pizzák, indiai és thai curry-k, a görög gyros, óriás wokban rotyognak egzotikus ételek, de lehet steakes szendvicset, sőt sushit, vagy pezsgős osztrigát is reggelizni. Van egy Piroschka nevű magyar-német stand is, ahol lángost kínálnak (ez amolyan lepény féle, nem az, amit a Balatonról ismerünk).

A magyar-német stand most épül

A csarnokban régi ajtókból(!) tákolt asztalok mellett, vagy szalmazsákokon ülve lehet az ételeket elfogyasztani, már ha talál az ember helyet, ugyanis a zsúfoltság nagyon nagy, érdemes minél korább érkezni!

A keksz gyár udvarában találhatunk még számos ajándék üzletet, többek között működik itt pékség, üvegmanufaktúra és egy csokoládé készítő műhely is. Az üzleteket érdemes más időpontban felkeresni, mert olyankor nincsen tömeg.